2012. február 22., szerda

Németország, München, SzG3

További összefoglalóbb jellegű beszámolók Németországból:

Parkok, kastélykertek, patakok, folyók, tavak, szökőkutak, csobogók Németországban
- Goslar
- Kassel
Német Alpesi út (Deutsche Alpenstrasse)

Vissza a főoldalra (katalógus)



2010-ben, Svájc felé menet, óhatatlanul felmerült annak a lehetősége, hogy ellátogassunk Münchenbe. Miután Én még sohasem voltam itt, így nagy várakozással voltam a város iránt, ami némi bizonytalansággal keverve elég jól sikerült. Szerintünk a belvárosban nagyon sokan voltak a fekete ruhások, a németeket alig lehetett megtalálni (Ők főleg a belvároson kívül voltak fellelhetőek). Maga a belváros is nagyon szemetes volt, különösen a Karlstor környéke.

De most vissza a városhoz!
München Bajorország fővárosa, egyben Németország harmadik legnépesebb városa (Berlin és Hamburg után). A város folyója az Isar, amely délnyugatról északkeletre folyik át a városon. A belvárost nem vágja ketté, a város nagy része a folyó nyugati partján található.
Mi a Karlstor felől léptünk be a belvárosba (meglehetősen sok szeméten átvergődve).

Karlstor
Karlstor, Herbert Jensen emlékmű
(Ő javasolta, hogy Münchenben legyen sétáló utca)

A Neuhauser Straß-n haladunk a Marienplatz felé. Az utca teljes szélességében sétáló utca. Vendéglők teraszai mindenhol (fekete ruhásokkal tele), balra elhaladunk a Hirmer üzletház mellett.

 a belvárosban
 a belvárosban
a belvárosban
a Hirmer ház
a Hirmer ház mellett
egy tetődísz
 a belvárosban - St. Michael Kirche
a belvárosban

Némi séta után (több utcazenész mellett elhaladva) elérjük a Marienplatz-ot. Ha a Hirmer ház mellett balra fordulunk, akkor eljuthatunk München híres templomához, a Frauenkirche-hez (Miasszonyunk temploma).
A Hirmer Európa legnagyobb férfi divatáruháza.

a Frauenkirche (balra a Hirmer ház)
utcazenészek a belvárosban
utcazenészek a belvárosban

A város központjának a Marienplatz-ot tekinthetjük, kb. félúton a Karlstor és az Isartor, a két városkapu között (a Frauenkirche felől is eljuthatunk ide). Két nevezetessége a Régi Városháza (Altes Rathaus) és az Új Városháza (Neues Rathaus).

A régi városháza tényleg régi, de nem ez volt az első. Az előző villám okozta tűz miatt leégett, ezt 1471 és 1481 között építették meg gótikus stílusban. Miután elkészült az Új Városháza (Neues Rathaus), már csak reprezentációs célokra szolgált.

 a Régi Városháza a Marienplatz-on
a Régi Városháza órája

Az Új Városházát 1867 és 1908 között építették neogótikus stílusban. A homlokzata közel 100 m hosszú, a tornya 85 m magas. A toronyban található Európa egyik legnagyobb harangjátéka. A tér felé néző erkélyen egymás felett két jelenet jelenik meg, az alsó: az ú.n. kádártánc (Schäfflertanz), a felső sorban pedig V. Vilmos bajor herceg Lotharingiai Renátával kötött házassága alkalmából rendezett lovagi torna. Az említett harangjáték többek között ezek aláfestésére is szolgál. Az épület udvarainak zöme átjárható, érdemes az épületet belülről is megtekinteni, főleg a lépcsőházak kialakításai érdekesek

 az Új Városháza
az Új Városháza
az Új Városháza, az egyik belső lépcsőház

Ha otthagyjuk a Marienplatz-ot és tovább bóklászunk a belvárosban, akkor sokkal németesebb helyeket is találhatunk (ezek a részek jobban is tetszettek!). Ilyen hely pld. a Platzl (ez egy, a végén térré szélesülő utca, az l betű pedig a végén nem tévedés, nem tévesztendő össze a Platz szóval!). Maga a tér is nagyon szép (igen jó fűszerüzlet található itt, többek között), maga a Platzl utcai része viszont több dologról is híres: többek között itt található a Hofbräuhaus (ez maga a SÖRHÁZ, nagybetűkkel), valamint a híres Hard Rock Cafe (ez egyébként egy hálózat, ennek része az itteni kávéház).

 a Platzl
a Platzl
fűszerüzlet a Platzl-n
a Hofbräuhaus
a Hofbräuhaus a Hard Rock Kafe-vel

A Hofbräuhaus-sal kapcsolatban egy érdekesség: noha jelenleg Münchent a söripar egyik központjának tartjuk Németországban, ez nem volt így mindig. Az 1500-as évek végén a bajor herceg elhatározta, hogy Münchenben is elindítják a sörgyártást (addig nem volt), mert sokallották a behozott sör árát (meg szezonális termék volt, tavasztól őszig jutottak hozzá). Ennek egyik eredmény lett a Hofbräuhaus is. Ráadásul barna sört kezdtek előbb itt gyártani, majd jött később a búzasör.

További szép utcarészletek a belvárosból:

 a belvárosban
a belvárosban

Ha tovább sétálgatunk a belvárosban, újabb terekre bukkanhatunk. Most egy olyan térre látogatunk el, amelyik stílusában erősen eltér az eddig látottaktól: ez a Marstallplatz. A tér majdnem körös-körül modern épületekkel határolt, de egyik sem zavaró, összességében kellemes hatást kelt. 2010-ben (nem tudom, hogy most ott van-e) egy igen érdekes, tüskés épületet is emeltek a téren, ez a Bajor Operaház egy fiókintézete, itt is tartottak előadásokat.

 a Marstallplatz
 a Marstallplatz
a Marstallplatz
 a Bajor Állami Opera fióklétesítménye
a Bajor Állami Opera fióklétesítménye

Innen az Englischer Garten felé vettük az utunkat. A münchenieknek az a nagy szerencséjük (többek között), hogy igen sok park található a városban. Ezek közül a legnagyobb az Englischer Garten, amelyik szinte a belvárosig benyúlik a városba és több kilométer hosszan terül el az Isar partján. Amíg odaérünk, addig is találkozunk másik parkkal, pld. a Hofgartennel, előtte elmegyünk a Bajor Akadémia nem túl könnyed épülete mellett. A park mellett található a Bajor Állami Kancellária épülete. Itt korábban a Bajor Hadsereg Múzeuma állt, mely a II. világháborúban csaknem teljesen megsemmisült. Hosszas kompromisszumkeresés után a régi múzeum kupoláját helyreállították a központi magrésszel, de mindkét szárny modern stílusban készült el. 1993-ban költözött be véglegesen a Kancellária az épületbe.

a Bajor Akadémia épülete (Bayerische Akademie)
a Hofgarten
a Bayerische Staatskanzlei

Mielőtt kijutunk az Englischer Gartenhez, a müncheniek egy nagyon jó szokását szeretném megemlíteni. Ahol lehet, ott nem dugják a meglévő patakokat a föld alá, ill. ha nincs patak, akkor az Isar folyó megcsapolásával (vagy másképp?) mesterséges patakokat hoznak létre és azt átvezetik a város egyes részein. A folyó víz igen kellemes hatást gyakorol a környezetre (élővé teszi azt). A következő képen látható medence sem álló vizű  az épület mellett, hanem folyó vizű.

mesterséges patak Münchenben
ugyancsak mesterséges patak folyik a
Bayerische Staatskanzlei mellett is

Az Englischer Garten (az Angol Kert) a világ egyik legnagyobb parkja, össz területe 3,75 km2. Eredete igen érdekes, az 1700-as évek végén katonai területnek építették ki, ahol nem csak a katonáskodást, hanem a kertészkedést is meg kellett tanulni. A bajor választófejedelem (Carl Theodor) 1798-ban elrendelte, hogy a területet részben meg kell nyitni a polgári lakosság részére is. Tiszteletére a Kertet sokáig Theodore Kertnek nevezték. Miután a Kert egy része már abban az időben is angolpark jellegű volt, később az Angol Kert elnevezés vált használatossá. A Kerten több patak száguld végig (szó szerint, néhol majdnem azt lehet mondani, hogy dühöng). Ezek egy része természetes eredetű, a zöme mesterségesen lett kialakítva gondos tervezéssel. Itt mindenkinek van helye a nudistáktól a sétálókon át a lovasokig. És mindenki megfér békében egymással!



az Englischer Garten információs táblája
 az Englischer Garten
az Englischer Garten
 az Englischer Garten
az Englischer Garten
az Englischer Garten
az Englischer Garten

München belvárosán kívül is vannak szép parkos területek és egy jó hírű botanikus kertnek, valamint egy szép kastélynak kastélyparkkal nem tudunk ellenállni. Ráadásul ezek egymás mellett találhatóak München Nymphenburg részén.


Szerencsére itt nem kellett parkolási díjat fizetni, így a kocsit egész napra kényelmesen le tudtuk parkolni(célszerű a kastély felől nyugatra futó csatorna mellett parkolni, így könnyen vissza lehet találni a kastélyhoz).

A kastély (Schloß Nymphenburg):

Ahhoz képest, hogy milyen hatalmas ez a kastélykomplexum a hozzá csatlakozó parkkal, nem állandó lakhelynek, hanem nyári rezidenciának készült, mégpedig Max Emanuel bajor választófejedelem részére. 1660 környékén kezdték el építeni ezt az építészeti csodát.  A mai formája az 1770-as évek végére alakult ki. Már 1792-ben! megnyitották a parkot a nyilvánosság előtt. A kastély körül a park francia stílusban van kialakítva (ez kissé merev felfogás a számunkra), de szerencsére a távolabbi részek inkább a természetes formákat követik. A park összességében pazar kialakítású és gyönyörűen karbantartott. A kastély előtt futó csatornaszerű tó belenyúlik a városba, így olyan a hatása, mintha igazi csatorna lenne (mivel jó messzire elnyúlik, így a vége a kastély felől szinte nem is látszik)
Miután a kastélyon kívül számos kisebb pavilonban is van kiállítás, célszerű kombijegyet venni.

 a kastélyhoz vezető csatorna
a kastélyhoz vezető csatorna
 a csatornák és a tavak tele vannak szelíd madarakkal
a csatornák és a tavak tele vannak szelíd madarakkal
a kastély előtti egyik szökőkút
a kastély homlokzata a város felől
 a kastély homlokzata a csatorna felől
a kastély a gazdasági épületek egy részével
parkrészlet
 parkrészlet
parkrészlet
 parkrészlet
parkrészlet

A kastélyparkban tett nagy séta után átmentünk a botanikus kertet megnézni (Botanischer Garten München-Nymphenburg).
Kezdetben (az első botanikus kertet a városban alapították 1809-ben) nem itt volt a botanikus kert, azonban a város azt kinőtte, és itt Nymphenburgban létesítették az újat, 1914-ben. 18 hektáron közel 18000 növényfaj látható itt, világhírű az üvegháza is (4500 m2). Sajnos, amiért elsősorban jöttünk, az orchidea részleg, felújítás alatt volt, így csak az üvegház többi részét tudtuk megtekinteni (magam amatőr orchidea gyűjtő vagyok). Az sem volt piskóta, az eddigi legszebb üvegházi bemutatót láttuk, sok tematikus részlegekkel: trópusi esőerdő, sivatag, stb. Az viszont látszott, hogy igen gondosan karbantartják az üvegházat és benne a növényeket, legalább 20 embert láttunk öntözni, takarítani, kertészkedni. De ugyanez vonatkozik a szabadtéri részre is. Ott éppen virágmagokat gyűjtöttek az alpesi részben, gondosan csomagolták, feliratozták. A kertben is számos kertészt láttunk, akik a kert gondozásával foglalkoztak. Ebből is látszik, hogy ha valamit el akarnak érni, abba bizony bele is kell fektetni. Itt tényleg mindent németes alapossággal csináltak, közben meg nem volt zavaró egyáltalán, sőt jól esett látni a szakszerű, gondos hozzáállást. A kert maga is tematikus részekre oszlik, a már említett alpesi részen túl  van még tavi részleg, rózsakert, rododendronos terület, arborétumi rész, stb. A rózsakert mellett kávézó is van, e mellett igen érdekes és furcsa designer virágos is megtalálható volt (a sárga korongok a végén).

a botanikus kert információs táblája
 a főépület
a főépület
az üvegház
az üvegház
az üvegházban - Amazónia
az üvegházban - Amazónia 
az üvegházban - Amazónia
 az üvegházban - Amazónia
 az üvegházban
 az üvegházban - cikászpálmák
az üvegházban
 az üvegházban - Amazónia
 az üvegházban
az üvegházban
 a tó, a háttérben az arborétum
 az alpesi részleg
a tó az alpesi részleggel (a domb tetején gyűjtik a magvakat)
 a kertben (ez egy articsóka virág)
a kertben
a "designer" virágok a kávézó mögött
a rózsakert a kávézóval

Ezeket tudtuk Münchenben megnézni, búcsúzóul egy távlati kép a TV toronyról (a kastély felől fényképezve).

a müncheni TV torony

- Westpark:

Az egyik kedvencem Münchenben:


A park gyakorlatilag két részre oszlik, egy nyugati és egy keleti részre. A kettő között egy átjáró biztosítja a gyalogos és kerékpáros közlekedést (egy autópálya felett). Én először a nyugati részt néztem meg. Azzal már tisztában voltam, hogy ha a térkép egy parkot jelez Németországban, akkor annak alaposabban utána kell nézni, mert nem feltétlenül jelenti ugyanazt, mint nálunk. Ez nagyon nem ugyanazt jelentette. Amikor "behatoltam" a parkba, az első, amit láttam, egy hatalmas mező gyönyörű fák között. Ez önmagában nem lenne egy nagy szám, de. A füvön (szerintem) Nils Holgerson féle vadlibák legeltek a legnagyobb nyugalomban. Körülöttük emberek futottak, kerékpároztak, közvetlenül egy csoport tajcsizott, a legkisebb mértékben sem zavartatták magukat. Ahogy leértem a tóhoz (mert az is van itt természetesen), jobbra fordultam, mivel itt vannak a legérdekesebb látnivalók: japán kert, kínai kert, thaiföldi templom, nepáli pagoda, bajor erdei parasztház. Ezekről nem írok sokat, meg kell nézni a webhelyre feltöltött fotóalbum képeit. Ezután megkerültem a tavat és közben megnéztem a rózsakertet. Itt is található egy kisebb szökőkút csoport. A szokásos mókusok helyett (bár lehet, hogy ezek is vannak itt, de én nem láttam egyet sem) egy csomó aranyos nyúl volt itt, teljesen szabadon ugrándoztak. A kertek megtekintése után átmentem a park keleti szektorába is. Itt szintén megjelentek a ludak. Balra felkanyarodva el lehet jutni az Audi Domhoz, ami egy sportcsarnok. A mellette lévő játszótér mellett egy 5-ös szökőkút csoporttal indítanak egy patakot, ami egy rövid, de látványos út után belefolyik a keleti rész tavába (ez a Mollsee). Ez egy szerpentin típusú tó, S kanyarokkal van tele. A partja hol japán jellegű (nagy kövekkel), hol Louisiana-i jellegű (mocsárciprusok), hol hagyományos tavi. A tó végében egy hídon átmenve lehet eljutni a másik oldalára. A híd után még egy tó van, ennek a vízét felduzzasztották és egy kis vízesésen keresztül esik a Mollsee-be. A másik parton van egy szép cirkuszsátor is. A híd feletti dombon egy vízi játszótér található, éppen tisztították, így nem működött. És minden tiszta, nincs összebarmolva.

Az összes, München, Westpark-ban készített fotó ITT található!



 Westsee
 japán kert
 japán kert
 japán kert
 thaiföldi templom
thaiföldi templom
thaiföldi templom
 kínai kert
 kínai kert
 kínai kert
 kínai kert
kínai kert
nepáli pagoda
  rózsakert
  rózsakert
  rózsakert
  rózsakert
 rózsakert

 bajor erdei parasztház
 bajor erdei parasztház
 bajor erdei parasztház


 Mollsee
 Mollsee
 Mollsee
 Mollsee
 Mollsee
 Mollsee
Mollsee
 Audi Dome
 Audi Dome
cirkusz sátor

- Olympiapark:


Ahogy kijárok Németországba, igyekszem mindig valami látnivalót is megtekinteni, ha már ott vagyok. Most az Olympiaparkba fogunk ellátogatni. Az egész létesítmény komplexum az 1972-es olimpiára készült, szemmel láthatóan egy jól megválasztott koncepció alapján. Ez különösen vonatkozik az egyes létesítmények tetőszerkezetének kialakítására. Magát a területet egy második VH-s romterületen alakították ki, a dombokat is romokból építették majd borították be zöld növényzettel A terület hosszában egy mesterséges tó is kialakításra került. Miután már sportolásra nem használják az épületeket, az egész egy nagy szabadidő komplexum lett különféle látványosságokból. Ezek zöme a meglévő épületekbe költözött be, de pont a közepébe belenyomtak egy kis vidámparkot egy hatalmas óriáskerékkel, ami azért eléggé kirí az összképből. A stadiont sem használják már sportra, de külön belépődíj ellenében megtekinthető. Egy darabig itt játszott a Bayern München foci csapat, de ahogy elkészült az új Allianz Aréna, oda költöztek ki (erről is felteszek néhány képet ide, noha helyileg máshol van, de azért nem írok egy külön beszámolót). Igazából az egész park nagy érdeme, hogy nem dobták ki az egész olimpiaparkot, hanem szépen megőrizték az utókornak (jelenleg is folynak felújítási munkálatok számos helyen), valamint sikerült egy nagyon szép parkot is kialakítani, ahol rengetegen tudnak pihenni, kocogni, sétálni. Egyébként a területen azért van néhány hely ahol sportolni is lehet, pld sok aktív teniszpálya is található itt. Egy fél napot megér az park, valamint ide nem messze található a BMW Welt is.

Az összes, München, Olympiapark-ban készített fotó ITT található!

















- az Allianz Aréna:








- Schloss Blutenburg:


Miután már elég sokszor jártam Münchenben és nagyon sok mindent láttam is, most egy kevésbé ismert, de szép helyet látogattam mag. A Schlosspark Nymphenburg végétől kb 1 km-re esik nyugatra, a kastélyt és a parkját sokan megnézik, onnan egy bő negyedóra alatt el lehet sétálni ide. Azt már eddig is láttam, hogy a németeknél igencsak ki és elterjedt a parkkultúra, még az olyan nagyvárosokban is, mint München. Ez a terület két kertvárosi rész közé van beékelődve. Úgy autóval, mit tömegközlekedéssel könnyen elérhető, több busznak itt van a végállomása. Jelenleg szabadidő központként működik, természetesen van étterem is, amit nemes egyszerűséggel kastélykocsmának hívnak. A tó mellet folyik el a Würm patak (Würm = egyik földtörténeti kor neve is), abból vesznek le vizet a tó átöblítéséhez, majd utána vissza folyik a patakba. Itt is látszik a német vízkezelési mód, a tó vízszintje gyakorlatilag egybe esik a talajszinttel. Nagy a madárélet, kiskacsák és kis vízicsibék is voltak. A kiskacsákból egy nyolcas csapat a parton pihent, úgy bele lapultak a fűbe, hogy majdnem rájuk léptem, de szerencsére nem. Pihenésre eszményien jó hely

beszámoló fotóalbuma ITT látható!






















Vissza a főoldalra (katalógus)

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése